Blog bemutatása


Szeretettel köszöntelek oldalamon!
Mi is található itt?Receptek,Mesék,
Viccek,Egészségtár,Címke nélkül mindenféle,
A legújabb bejegyzések mindig legelöl,
Nézz körül,itt is és többi oldalamon is.
Melyet a saját bloglistámban találhatod.
Örülök,hogy itt vagy,és köszönöm látogatásod.

A Vendégkönyvet oldalt találod.


2011. március 24., csütörtök

Miért kerül a cukor 350 forintba?

Miért kerül a cukor 350 forintba?
Ha eddig nem tudtad,olvasd el.

A rendszerváltást megelőzően Magyarország évi 600 ezer tonna cukrot állított elő, aminek a felét külföldön értékesítette. Ma az egyetlen – osztrák kézben lévő – kaposvári cukorgyárunk az EU által megállapított 105 ezer tonnás kvótájával (Brüsszel ennyi cukor előállítását engedélyezi) a hazai igényeknek alig harmadát képes kielégíteni. Részben ennek köszönhető, hogy a boltokban hetek alatt másfél-kétszeresére emelkedett a cukor ára: kilója 300–360 forintért kapható. Glattfelder Béla európai parlamenti honatya szerint az izoglükóz, vagyis a kukoricából nyert édesítőszer lehet a megoldás a cukorválságra.

A 90-es években fillérekért németeknek, osztrákoknak, angoloknak és franciáknak kiárusított hazai cukoripar az uniós csatlakozás után – a Gyurcsány-kormány asszisztálása mellett – kiheverhetetlenül összeomlott. A csatlakozás pillanatában még öt cukorgyár üzemelt Magyarországon. Belépésünk után nem sokkal a cukorreform részeként az EU csökkentette a közösségi termelést, ennek nyomán 2006-ban bezárt a kabai cukorgyár, majd sorra a petőházi, a szolnoki és végül a szerencsi üzem. A gyárak és a cukorrépa-termelők az EU-tól komoly támogatást kaptak, amennyiben csökkentették termelésüket, azaz nem használták ki, „visszaadták” az engedélyezett termelési kvótát. A hazai cukorgyárak többségi tulajdonosai elsősorban osztrák és német befektetők voltak, németországi és ausztriai cukorrépa-termesztésben érdekelt anyavállalatokkal, érthető, hogy nem az osztrák/német kvótákat adták vissza, hanem a magyarországi termelési engedélyeket. Ügyesen bezsebelték az uniós támogatást, és piacot teremtettek a német/osztrák cukornak.

– A 2006 utáni gyárbezárások esetében azok a külföldi tulajdonosok, akik „visszaadták” a kvótát az EU-nak, több kártalanításhoz jutottak, mint amennyiért korábban a magyar gyárakat megvették – mondja lapunknak Glattfelder Béla, az Európai Parlament mező­gazdasági bizottságának ­tagja. – Gráf József korábbi agrárminiszter buzgón támogatta a cukorreformot. A szolgalelkűség jellemezte az akkori szocialista kormányt, a hosszabb távú magyar érdek nem volt elsődleges szempont. Sajnos összességében elmondhatjuk: a magyar csatlakozás óta az EU agrárpolitikai változásai mindig kedvezőtlenül érintettek minket, gondoljunk a tejágazat problémáira, vagy arra, hogy mára Magyarország borbehozatalra szorul, vagyis kevesebb bort palackoznak itthon, mint amennyit a hazai piac igényelne. Kérdésünkre, vajon Magyar­ország visszaszerezheti-e valaha az elkótyavetyélt répacukor-kitermelési kvótáit, Glattfelder borúlátón válaszolt.

– 2014–2015-ben lejár a jelenlegi cukorpiaci szabályozás, újratárgyalhatják a cukorrendtartást. Ez befolyásolhatja a hazai cukoripart is. De nem gondolom, hogy az EU Bizottsága kvóta­emelésben gondolkozna.

A cukormizéria megoldására a magyar kormány az izoglükóz-előállítási kvóták növelésére tett javaslatot. Az izoglükóz kukoricából nyert édesítőszer, országonként előállítható mennyiségét – amint a répacukor esetében –uniós jogszabályban megállapított termelési kvóta korlátozza.

– Nem általános kvótaemelést kért a magyar kormány az EU-tól, hanem átmeneti eltérést a kvótától – mondja Glattfelder Béla. – Magyarország állítja elő az EU izoglükóz-készleteinek 32 százalékát, nálunk kedvezőek az adottságok a kukoricatermesztésre. Ezt jelentettem az EU mezőgazdasági biztosának, aki – érthetetlen módon – megsértődött a felvetésen. A Bizottság más utat választott: ők a finomítókat kívánják támogatni, így például több brazil nyerscukor finomításával és közösségi piacra engedésével akarják feloldani a helyzetet. A hazai cukorárak elképesztő emelkedését az EP-képviselő csak részben magyarázza az általános világpiaci drágulással. A cukorturizmust kiváltó jelenséget rendkívül gyanúsnak találja.

– A magyar fogyasztókat jogosan háborítja fel, hogy ugyanaz a tulajdonos a cukrot a magyar piacon drágábban értékesíti, mint mondjuk az osztrák vagy a szlovák piacon. Az ügy szerintem felveti a kartellgyanút!

Forrás: Helyitema

10 megjegyzés:

  1. Nem merem kommentezni teljesen,csak óvatosan. Hiszen azok a szavak amik a nyelvemre jönnének honatyáink felé, Régen nem türték volna a nyomdafestéket. Mostani argóval lefagyna tőle a gépem.

    VálaszTörlés
  2. Valahogy én is ezen a véleményen vagyok,ez csak egy a sok közül,ezért kellett nekünk az EU?

    VálaszTörlés
  3. Csatlakozom hólabdához és inkább én sem irok semmit sem . Viszont Manóka légyszives nézz be a következő oldalra, mert én úgy gondolom te is megérdemled:))

    http://eszterszappan.blogspot.com/2011/03/egy-jo-szo-jatek.html

    VálaszTörlés
  4. hye.. great blog! i luv it.. wish u a great day ahead.. feel free to vst me.. im fm malaysia :-)

    VálaszTörlés
  5. visit me back http://www.ewanyu.com

    VálaszTörlés

Köszönöm hozzászólásodat.