Blog bemutatása


Szeretettel köszöntelek oldalamon!
Mi is található itt?Receptek,Mesék,
Viccek,Egészségtár,Címke nélkül mindenféle,
A legújabb bejegyzések mindig legelöl,
Nézz körül,itt is és többi oldalamon is.
Melyet a saját bloglistámban találhatod.
Örülök,hogy itt vagy,és köszönöm látogatásod.

A Vendégkönyvet oldalt találod.


2012. július 11., szerda

Kövér porcsin (Portulaca oleracea)


Kövér porcsin Portulaca oleracea ssp. sativa (Haw.) Celak - Portulacaceae A porcsinfélék kis család, 19 nemzetségének mintegy 500 faja van csak. A kristályvirágfélék (Aizoaceae) családjához áll közel és a szegfűfélék (Caryophylla-ceae) felé vezet át. A családban alig vannak cserjék vagy feleseljék, zömük lágy szárú, fűnemű, leveleik gyakran pozsgásak. A család valamennyi nemzetsége, így a Portulaca is, amerikai származású, bár egyesek a Portulacát ázsiai és afrikai eredetűnek tekintik. Európába afrikai közvetítéssel került és ma már az egész világon elterjedt. A kövér porcsin egyéves, pozsgás szárú és levelű növény. Karógyökere nem hatol mélyen a talajba, de sok oldalgyökeret fejleszt. Kerti változatának szára felálló, míg a vadon előforduló porcsiné heverő. A levelek nagyok, lapát alakúak és pozsgásak, a száron szőrtan helyezkednek el, a pál-hája vékony-hártyás. A pozsgás levél és szára mostoha környezeti viszonyokhoz - tartós vízhiány - való alkalmazkodás során alakult ki. A nehezen megszerzett vízzel is jól tud gazdálkodni a növény, mert bőrszövetének külső fala igen vastag, ezért a párologtatást a minimumra csökkenti. A virágok sárgák, aprók, csukottak és a murváskodó levelek hónaljában ülnek. A sugarasan részarányos virágok ötkörösek és öt, esetleg négy tagúak. A zöld színű csészelevelek szabadon állnak és jóval hosszabbak a sziromleveleknél. A szintén szabadon álló, sárga sziromlevelek enyhén kicsípettek. Az öt, esetleg négy porzószál alsó része a sziromlevelekhez simul, de a végén aportokokat kiemelik. A termő 2-8 termőlevélből alakul, a felső állású magház egy rekeszű, a magkezdemények a magház tengelyén helyezkednek el, termése kupakkal nyíló tok. A magok rendkívül aprók, 1 mm-nél kisebb átmérőjűek, barnásfeketék, csipkés szélűek és fényes rücskös felületűek. Környezeti igénye Szélsőséges hőmérsékletű területeken is megtalálható, bár kifogástalanul csak melegben, 20-25 °C-on fejlődik: Ez Közép-Európában július-augusztusban következik be. A palántakoron túljutva már hűvösebb időben is növekszik. Teljesen kifejlett állapotban, enyhe télen még hazánkban is áttelelhet. Nagyon fényigényes, mint általában a pozsgás növények. Heverő szárú típusa gyenge fényben felálló szárú lesz, de a szárrészek megnyúlnak, etiolálódnak és elvékonyodnak. A megnyúlt etiolált részek szilárdsága is megváltozik, szerkezetük lazává válik. Magánosán, tűző napfényben érzi jól magát, ezért sűrű ültetésével vigyázni kell. Vízigényéről, öntözéséről nincs pontos adat, de öntözés nélkül is termeszthető, még aszályos években is. Túlöntözésre érzékeny, több kárt teszünk benne, mint amennyit használunk neki. Természetesen folyamatos szedésekor célszerű a vízpótlásról gondoskodni, nehogy a növekedése megtörjön. Talajban általában nem válogatós. Megfelelő számára a laza homoktalaj és a kötött agyagos is, de kedveli a jó vízáteresztő, mérsékelten kötött, meszet tartalmazó földet. Erőteljes, gyors növekedéséhez sok nitrogént igényel, amelyet célszerű a vegetációja alatt fejtrágyaként több részletben kijuttatni. Nitrogén hiányában csökken, sőt meg is áll a növekedése, a levelek elvékonyodnak és elszíneződnek. Termesztése Viszonylag nagy fény- és hőigénye miatt Magyarországon elsősorban másodnövényként érdemes termeszteni. Hagyma, zöldborsó stb. után a talajt alaposan kapáljuk fel, esetleg fel is áshatjuk. Mindkét esetben a kiszáradás megakadályozására azonnal gereblyézzük el. Június-júliusban sorba vagy szórva vetjük. Sorvetéshez 30-40 cm-es távolságra húzzuk ki a sekély barázdákat, éppen csak jelezzük a sort. Szórt vetésnél a kijelölt terület egészére bőven juttassunk magot, mert csírázása sokszor bizonytalan. Vetés után enyhén tömörítsük a talajt, majd a biztosabb kelés érdekében öntözzük be. A túl sűrű kelést ritkítsuk ki, fajtától függően, 10-20 cm-es távolságra. A kiegyelt növények át is ültethetők. A biztosabb telepítés érdekében palántáról is szaporítható. Hideg ágyból háromhetes palántakor körül ültessük ki. A kiültetés után 3-4 hét múlva megkezdhetjük a szedését. Különösebb ápolási munkát nem igényel. Heverő változata fokozatosan beborítja a talajt, elnyomja a kelő gyomnövényeket. Ne hagyjuk elgyomosodni azonban a területet, mert ez csökkenti a hozamot. A 2-3 hetes szedési ciklusok érdekében többszöri fejtrágyázást és öntözést igényel. Egy-egy növény kellő gondozással 3-4-szer ad felhasználható termést. A szedést követően 24, maximum 48 óra múlva használjuk fel, mert könnyen megfonnyad és értéktelenné válik. Tavaszi termesztésével is kísérletezhetünk. Ilyenkor márciusban neveljük meg a palántát és áprilisban ültessük ki. Korábban kevés a fény és alacsony a hőmérséklet számára. Június végétől kezdve az őszi fagyokig folyamatosan virágzik. Elszórt magjai, ha egy kis nedvességhez jutnak, az egész nyár folyamán, sőt még ősszel is, a fagyokig csíráznak. Nagyfokú alkalmazkodóképessége révén jelenleg a föld meleg és mérsékelt égövi területein egyre erőteljesebben terjed. Felhasználása Kertekben, művelt talajokon, szőlőkben közönséges gyomnövényként előforduló alakjából szelektálták ki a felálló szárú, kerti, termesztett formáját, amely könnyen elvadul és visszaüt az eredeti anyagra. A múlt században és a két világháború közötti időszakban hazánkban is ültették helyenként a házi kertekben. Napjainkban csak Nyugat-Európa egyes országaiban termesztik felálló és heverő változatait. A trópusi és szubtrópusi tájakon továbbra is általánosan elterjedt tápláléknövény. Elsősorban salátának és levesnek használják, de főzeléknek is megfelelő, jellegtelen ízű, ám fűszerezhető. A középkorban gyógynövényként ültették és nehezen gyógyuló sebek kezelésére használták. RECEPTEK Porcsinkrémleves 50-60 dkg porcsin, csontlé, fűszerek, 1 vöröshagyma, 2 tojás, 2 dl tejföl. Turmixgépbe öntjük a csontlét, amelybe belefőztük a hagymát, a fűszereket (sót, borsot), de nyersen adjuk hozzá a porcsint, valamint a tojást, és mixelés után forraljuk föl. Tejföllel tálaljuk. Párolt porcsin 50 dkg porcsin, olaj, szójamártás, só. A porcsint olajon pároljuk meg, hogy kissé megpuhuljon. 3 evőkanál szójamártás, pici só és pároljuk még 5 percig. Azonnal tálaljuk. Porcsinsaláta 60 dkg porcsin, 1 doboz konzervkukorica, 1 kis fej újhagyma, kiskanál mustár, cukor, ecet, só, olaj, petrezselyem, kapor, 2 dl tejföl. A leveleire szedett porcsint összekeverjük egy doboznyi levőtől lecsurgatott kukoricával és jégbe hűtjük. Finomra összevágjuk, a hagymát, elkeverjük a mustárral, kiskanálnyi porcukorral, ugyanennyi ecettel, sóval meg 5 kiskanálnyi olajjal. Felengedjük 2 deci tejföllel vagy kefirrel, közé keverünk egy-egy csokor finomra vágott petrezselymet meg kaprot és hűtőszekrénybe tesszük. A salátát tálalás előtt öntsük le ezzel az ízekben gazdag mártással. II. Főzelékporcsin Portulaca oleraceae L. convar. sativa (Haw.) D. C. - Portulacaceae(más néven: kövér porcsin, portuláka) Kerti változata kevésbé ismert, pedig húsos, pozsgás, gyorsan (3 hét alatt) növő, zöld levelű, pirosas szárú, sárga virágú kultúralakja hasznos kerti díszzöldség. Származása, elterjedése. Őshazája Ázsia és Afrika egyes területei. Az ókori népek is fogyasztották. Jelenleg kozmopolita, de kevés országban (Hollandia) termesztik. Nálunk a faj típusa (a var. oleraceae) gyomosít. Gazdasági és táplálkozási jelentősége. Jó körülmények között egy-egy tő ritka térállásban szárával, levelével 0,5-1 kg tömeget is adhat. 1 m2-ről 6-10 kg zöldet vághatunk. Vitaminokban nagyon gazdag, különösen A-vitaminban, de B1- és B2-vitamin-, kalcium-, foszfortartalma is jelentős. Kiváló étrendi hatású. Háziállatok számára is értékes. Növénytani jellemzői. Egyéves, lágy szárú, gyenge télen áttelelhet. Gyökérzete sekély, zömök, szétágazó. Szára a 30-40 cm-t is eléri, elterülő, dúsan elágazó, puha. Az egész növény rendkívül húsos, pozsgás állományú. Sárgászöldes vagy piros színű. Levélzete apró, lapát alakú, húsos levelekből alakul. Virágzata: virágai csésze alakúak. A levelek hónaljában ülnek, sárgák. Május és szeptember között virít. Termése felnyíló tok. Magja sötétszürke, nagyon apró. Ezermagtömege 0,5-0,6 g. Csirázóképessége 85-92%-os, magját 3-4 évig vethetjük, gyorsan, 5-7 nap alatt kikel. Tenyészideje rövid, a vetéstől 30-35 napra vágható, magja pedig a vetéstől 90-100 napra érett. Élettényezők iránti igénye. Fénykedvelő, árnyékban, sűrű vetéssel rosszabb minőséget és kisebb tömeget ad. Köztesként ne termeljük. Sétáló árnyékban kifejlődik. Hőigénye nagy, legjobban a nyári nagy melegben díszlik. Vízigénye: szárazon is jól terem. Öntözéssel folyamatosan, két-háromszoros termést arathatunk. Talajra nem igényes, nagy tömeget közép kötött vályogtalajon ad. Tápanyagigénye: frissen trágyázott termőföldet kíván (5-6 kg szerves trágya, 50-70 g kiegészítő műtrágya/m2). Fejtrágyául 20-30 g pétisót adjunk. Változékonysága, fajtái. Két, színben eltérő fajtáját termesztik. Az egyik a már ismertetett 'Zöld portuláka' , a másik az 'Aranysárga portuláka', amely az előbbitől csupán a levél színében különbözik. Termesztése. Szaporíthatjuk főnövényként április végi, május eleji vetéssel. Másodnövényként viszont korán lekerülő zöldségfélék után júniusban, júliusban fogjuk kultúrába. Helyrevetése: legcélszerűbb fészkesen vetni, 0,5-1 cm mélyen. Lehet azonban palántáról is ültetni, palántanevelésre 2-3 hetet számolunk. Tenyészterülete 25-30 x 25-30 cm, dísznek 40-50 x 40-50 cm. Vetőmagszükséglete: fészkenként 16-20 mag (0,1-0,2 g/m2). Dísznek 70-100 mag (0,04-0,05 g/m2). Vethetjük ágyasba szórva is a magot. 1 g-nál többet azonban ne vessünk, mert a sűrű állomány hozama kisebb és a termés rosszabb minőségű lesz. Ápolása: kapálás, gyomlálás. Öntözése: a vetéstől eltekintve (állandóan nedvesen tartjuk) általában ne öntözzük, csak akkor, ha folyamatosan nagy és zsenge termést akarunk szedni. Szedése: 10-20 cm-es hajtáshosszúságnál kezdhető. 3-4 cm-es csonkot hagyva 3-4 hetenként csipkedhetjük, vághatjuk a fiatal hajtásvégeket (késsel, ollóval, sarlóval, kaszakéssel), így növényünk újra hajt. Egészen a fagyokig szüretelhetjük. Feldolgozása, hasznosítása. Ágyasokban, útszegélyként, üdülő-, bemutató-, hobbi-, házi-, hétvégi és iskolakertekben stb. érdekesség. ízletes salátát, főzeléket, levest ad. Különösen értékes gazdag biológiai anyagai miatt. Kinyomott levéből készített krémmel kitűnően gyógyítható a repedezett, ráncos bőr és köröm. Diétás étkezésre is alkalmas. Gyomor-, bélmozgást serkentő hatása hasonlatos a spenótéhoz. Elkészítése Porcsinleves. Forró csontlébe személyenként 4-5 porcsinhajtást, hagymát, fűszerkeveréket (citromlé, petrezselyem, lestyánlevél, tejföl) teszünk. Néhány percig főzzük, megsózzuk. Apró kockatésztával tálaljuk. Porcsinfőzelék. 20 dkg porcsinlevelet sós vízben puhára főzünk, apróra összevágjuk. Saját levével, vékony rántással besűrítjük. Kevés sóval, cukorral (édeskével) ízesítjük. Rendkívül ízletes. Porcsinsaláta. 15 dkg porcsinlevelet 0,5 dl fűszerekből főzött tea, 1 evőkanál citromlé, só, 1 teáskanál olaj keverékével elegyítjük. Frissen fogyasztjuk. Porcsinsaláta marhahússal. 10 dkg főtt marhahúst apróra összevágunk. Fűszerkeveréket 0,5 dl tejbe áztatunk, 1 evőkanál mustárral, 15 dkg porcsinlevéllel és a marhahússal elkeverünk. 1 órai állás után fogyaszthatjuk. III. Kövér porcsin Portulaca oleracea Népies nevei. Disznója, disznóporcsin, kövérfű, kövérke, kövérlányka, poncsér. Leírása. Egyéves, 15-30 cm magas, leginkább a földön heverő növény. A homokterületek egyik legterhesebb gyomja. Szára húsos, hengeres, tőből elágazó, levelei szintén húsosak, tojás vagy lapát alakúak, pozsgásak, 1-2 cm hosszúak. Virágai aprók, sárgák, a hajtásvégeken vagy a levél hónaljaknál ülnek. Összetéveszthetősége. Annyira jellegzetes, hogy más növénnyel nem téveszthető össze. Előfordulása. Homok- és vályogtalajokon elterjedt, és különösen laza homokon számíthatunk tömeges megjelenésére. Melegigényes növény, csak a talaj erősebb felmelegedése után kezd csírázni, de ettől kezdve egész nyáron állandóan kel, ha elég nedvesség van a talajban. A nyári forróságban hihetetlen gyorsan nő, és pár hét alatt egyöntetű zöld szőnyeggel vonja be a talajt. Jelentős lelőhelyei a homoki kert- és szőlőkultúrák, de megtalálható parlagokon, utak mentén, kapásnövények között, tarlókon is. Felhasználása. Salátának, salátaadaléknak, diétás ételekhez, illetve vegetáriánus konyhában fűszernek. Levelei és szárai nagyon finom, sós, fűszeres ízűek. A leveleket vajban megpárolva, levesek ízesítésére használható fel. Az idősebb leveleket spenótként készíthetjük el. Télire, megsózva, üvegekbe rakva, ecettel vagy borral felöntve tartósítható. Szárítva elveszti értékes íz- és zamatanyagait. Régi angol receptek szerint leveleit a kapribogyóhoz hasonlóan tehetjük el. Meleg ételekbe az utolsó pillanatban tegyük, így kevésbé veszti el zamatanyagait és magas C-vitamin-tartalmát. Kultúrváltozata könnyen termeszthető, a májusi fagyok után 4 hetes időközönként vethető. Gyűjtési ideje. Gyűjthető egész nyáron, virágzás előtt. Receptek Porcsinfőzelék. Zsemlemorzsát vagy megdarált száraz fehér kenyeret vajban sárgára pirítunk. 500 g-nyi megmosott porcsinlevelet a zsemlemorzsa- (2 evőkanálnyi) alapon megpuhítjuk, húslével, esetleg vízzel felöntjük, tejföllel és tojássárgájával behabarjuk. Tálalás előtt esetleg zabpehellyel meghintjük. A porcsint a háziasszonyok által megszokott módon spenótként is elkészíthetjük. Porcsin franciásan. 250 g porcsinlevelet megmosunk, lobogó, sós vízbe öntjük, 2-3 percig a vízben hagyjuk, majd leszűrjük, szitán lecsepegtetjük. Napraforgóolajon, kevés petrezselyemzöldjével, 2 gerezd apró darabokra vágott fokhagymával, borssal, sóval és szerecsendióval gyorsan átsütjük. Húslével, vagy forró tejjel megpuhított 2-3 evőkanál szárazkenyér-morzsát és annyi húslét adunk hozzá, hogy ellepje, negyedóráig főzzük, végül 2-3 tojássárgájával behabarjuk. Tűzálló tálba öntjük, reszelt Karaván sajttal és zsemlemorzsával megszórjuk, tetejére elszórtan vajdarabokat rakunk. Forró sütőbe téve addig sütjük, míg a felszíne arányló sárga nem lesz. Párolt porcsin. Fiatal porcsinleveleket gyűjtünk (200 g), megmossuk, kevés vízben puhára pároljuk, robotgéppel pépesítjük, enyhén sózzuk, tejszínnel ízesítjük. Köretként hasznosítjuk sült húsok mellé. Porcsin holland módra. A virágzás előtt lecsípjük a hajtások csúcsát (200 g), megmossuk, lobogó vízzel leforrázzuk, szitán lecsöpögtetjük. Vajjal (50 g), csipet sóval, borssal puhára pároljuk, csipet liszttel és néhány tojássárgájával behabarjuk. A főzeléket pirított kenyérszeletekkel tálaljuk. Porcsinsült. Fiatal porcsinlevelekből és -hajtásokból 500 g-nyit gyűjtünk, megmossuk, durván összevágjuk, aprított petrezselyemzölddel, sóval, borssal, szerecsendióval és ízlés szerinti mennyiségű fokhagymával olajban megpároljuk, 2 db tojássárgájával és tejben áztatott száraz kenyérrel (200 g) összekeverjük, kikent tepsibe öntjük, száraz reszelt sajttal meg­hintjük, tetejét vajjal meglocsoljuk és forró sütőben kisütjük. Porcsinsaláta. A zsenge, megtisztított, megmosott leveleket (250 g) a következőkkel keverjük össze: 2 evőkanál olaj, 1 evőkanál borecet, só, bors és egy kevés, apróra vágott vöröshagyma. Előétel gyanánt fogyasztjuk. Meleg porcsinsaláta. 500 g porcsinlevelet megmosunk, megtisztítunk. Lábosban ecetes-sós vizet forralunk. Ha forr, beleadjuk a porcsint, félrehúzzuk a tűzről, és két percre befedve állni hagyjuk. Ez alatt 100 g szalonnát kockára vágva, egy kis lábosban világossárgára sütünk, a salátát a vízből kivéve tálra tesszük. Ha túl sok vizet ereszt magából, keveset leöntünk róla. A forró, tepertős zsírba 3 dl tejfölt hirtelen bekeverünk, és ráöntjük a porcsinra. Azon melegében tálaljuk. Aki nem randevúra megy, tehet hozzá kevés fokhagymát is. IV. Porcsin Portulaca oleracea Szárazabb területeken is találkozhatunk ezzel a húsos levelű, szántóföldi és kerti gyomként is előforduló növénnyel. Magas C-vitamin tartalma miatt régen skorbut ellen használták. Az eddigiekhez hasonló felhasználási lehetőségeken túl savanyúságként (ecetes felöntőlével), vagy borban is eltehető télire. Egyiptomban és Szudánban nemesített változatait kerti növényként termesztik, Nyugat-Európában pedig vadon begyűjtik, majd friss saláta alapanyagként hozzák forgalomba. A nemesített kerti növénynek csak a levél mérete különbözik a vadon termőétől. Levelei pozsgásak és lapátra emlékeztető alakúak. Élénksárga virágai júliustól szeptember végéig nyílnak. Termése tok. Magvetéssel szaporítható, május második felében keskeny sorokba vetik, és a magokat nem takarják be földdel. Konyhai felhasználásra B-, C-vitaminban és ásványi sókban gazdag, enyhén sós ízű leveleit és fiatal hajtásait gyűjtik. Olyan bioaktív anyagokat tartalmaz, mint az oxálsavak, alkaloidák, zsírsavak, kumarinok, flavonoidok, szívglikozidok, glikozidok. A közvetlen virágzás előtt begyűjtött levelek és hajtások a legmegfelelőbbek. A fiatal levelek és hajtások befőzéssel és fagyasztással egyaránt tartósíthatók. A kövér porcsin főtt, sült húsokhoz és grillezett ételekhez kínálható. A nagyobb, idősebb levelekből főzelék készíthető. A felaprított fiatal levelek a paradicsomsalátának kitűnő ízt adnak. A fiatal levelek frissen és szárítva sószegény diétás ételek ízesítésére kiválóan alkalmasak. Nem szabad az étellel együtt főzni, a finomra vágott leveleket tálalás előtt hintik az ételre. Az ókorban varázslatok kivédésére használták. A középkori hiedelem szerint, ha az ágyat körbeszórták a növénnyel, akkor az ártó szellemeket távol tartotta. Később égési sérüléseket kezeltek vele. Európában a középkorban kezdték termeszteni. A zuluk hánytatószerként használták. Indiában és a Közel-Keleten már ősidők óta zöldségként fogyasztják. V. Saláta porcsinfűből Tulajdonképpen nem is azt kellene írni, hogy saláta, mert ahhoz citrom, méz is hozzátartozik. A porcsinhoz egyik se kell. Azok a pozsgás, halványzöld levélkék, a zöldes-piros zsenge szár olyan finom édeskés-savanykás ízt ad, hogy fölösleges minden ízesítés. (Persze csak annak, akinek a multiédességek még nem rontották meg az íz-érzékelését, vagy aki már felismerte a veszélyt, és visszafogta az édesítést.) Nagyon meg kell mosni, mert rendszerint elterül a földön, és még sós vízbe is érdemes beáztatni, hogy biztosan tiszta legyen. Négy-öt perc ázás után kivehetjük, vágódeszkán aprítsuk meg, és egy marék porcsinra számítva adjuk hozzá egy közepes vöröshagyma felét. Azért csak ennyit, hogy nem nyomja el a hagyma az ízét. Aprítsuk össze jól a hagymát is, keverjük bele a porcsinba, sózzuk meg egy icipicit, és terítsük szét egy lapos tálon. Ha egy kenyérszeletet megkenünk bármivel (vajjal, tejfölös túróval, margarinnal) és rányomjuk a zöld vagdalékra a megkent oldalát, jócskán ráragad. Tegyünk most rá erre a zöld alapra piros paradicsomot, sárga paprikát, sárga tojáskarikákat – csodaszép szendvicseket kapunk. A fantáziának semmi se szab határt – tegyünk rá mindent, ami színesíti, és ami az adott évszakban elérhető. Az első találkozáshoz még sok segéderőre van szükség, hogy elfogadtassuk szeretteinkkel, de ha megkóstolták, később még a kényesebb ízlésűek is megszeretik. Ha minden kötél szakad, még mindig megízesíthetjük salátaöntettel a saját szokásaink szerint. A kertészek nagy halmokban gyomlálják ki a veteményesből, pedig Isten ajándéka ez is, csak éppen nem kell megszakadni érte. De, sokszor úgy tűnik, éppen az a baj vele, ezért nem becsüljük. Olvassuk el a gyógynövénykönyvekből, milyen gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. Érdemes kísérletezni vele! VI. Portuláka Portulaca oleracea, Portulaca deracea var. sativa Angolul: Purslane, németül: Portulak, hollandul: Postelein, dánul: Portulak, svédül: Portulak, franciául: Pourpier, Porcelin, Porcellane, Perchailles, spanyolul: Verdolaga, olaszul: Porcellana, Portulaca, oroszul: Donduri, Portulak, csehül: Srucha rzelna, magyar társneve: Porcsin. Növénytani leírása. A vadon termő és termesztett fajok között lényeges eltérés nincsen. Becker-Dillingen botanikailag a következő különbségeket írja le. Portulaca oieracea. Egyéves, lágy szárú növény, a Portulacaceae családba tartozik. Hajtásai 8-20 cm közti hosszúak. Napos, jó minőségű talajon ritka vetésben teljesen elterül. Gyökérzete gyengén elágazó, zömök, nem terjedelmes. Sűrű vetésben, gyengébb fényben hajtásai inkább felállók. Szára gazdagon elágazó, vastag, pozsgás, húsos. Levelei szintén húsosak és aprók. Virágai csésze alakúak, a levélhónaljban 1-3-asával ülnek. Májustól szeptemberig folyamatosan virágzik, ami a fogyaszthatóságát nem befolyásolja. Portulaca oieracea var. sativa. A portuláka egyéves, termesztett alakja. Hajtása eléggé felálló, húsos, levelei igen fejlettek, pozsgásak, húsos állományúak. Termesztett változatai: Aranysárga portuláka. A zöld színűtől egyedül a levél színében különbözik. Igen gyors növekedésű, kissé télálló. Elkészítve azonos értékű a zöld portulákával. Aranysárga, széles levelű portuláka. Az előzőnél gyorsabb növésű változat, nagy, vastag, felálló levelekkel. Bőtermő, elég igénytelen, de a termesztésben eléggé elhanyagolt változat, ami inkább a színének köszönhető. Zöld portuláka. Nagy levelei vannak, és azok az oleracea fajhoz tartozó egyedek leveleihez hasonlóan helyezkednek el. Levelei mattzöldek, hajtása és levélnyele piros. Egyik legelterjedtebb és legkedveltebb fajta. Ma ezt termesztik a legnagyobb területen. Magja sötétszürke, nagyon apró. Hossza és szélessége 0,5-0,75 mm, vastagsága 0,4-0,5 mm, ezermagtömege 0,4-0,5 g. Csírázási ideje 20-30 °C-on 3 nap. Sötétben csírázik, és 3-4 évig csírázóképes. Darlington talált olyan 40 éves portuláka magvakat is, amelyek még csírázóképesek voltak. Származása, elterjedése, őshazája feltehetően a Himalájától Dél-Oroszországig vagy talán Görögországig húzódik. Hooker szerint Indiában egészen a Himalája 5000 m-es lábáig vadon előfordul. Innen továbbhaladva Nyugat felé, Görögországig mindenütt megtalálható. Enyhe teleken, különösen védett fekvésben át is telelhet még a mi éghajlatunk alatt is. Az ókori népek már termesztették. Étkezési jelentősége akkoriban és még sokáig lényegesen nagyobb volt. Régen a németek is nagy területen termesztették, ma alig ismerik. Ma Hollandiában termesztik. Hazánkban étkezésre nem használjuk. A nagy virágú portuláka (porcsinrózsa) mint dísznövény közismert. Vad alakja kertekben, szőlőkben igen elterjedt gyomnövény. Élelmezési és gazdasági jelentősége. Pozsgás, húsos szára és levele salátának, levesnek, főzeléknek kiváló. A hollandok a spenóthoz hasonlóan készítik el. Vitaminokban nagyon gazdag, így A-vitaminban, B1-, B2-vitamin-tartalma 40-60 mg. Mésztartalma 130, foszfortartalma 70 mg, vasat keveset tartalmaz. Növényváltás, talaj-előkészítés. Szabad földön elsősorban másodterményként termesztik. A korai zöldségnövények: zöldborsó, hagyma, saláta, retek, esetleg korai burgonya jól termeszthetők előtte. Mély rétegű, tápanyagokban gazdag, jól megmunkált, gyommentes talajon fejlődik jól. Igényes a talaj fekvésére is. A napnak kitett, jó meleg talajokon kielégítően terem. Környezeti igényei. Hőigénye. A szeszélyes hőmérsékletet eltűri, de igen jól, gyorsan csak magas hőmérsékleten fejlődik. Szereti a meleget, legjobban júniusban-júliusban virul. Fényigénye. A fényre érzékeny, árnyékban hajtásai felállókká lesznek, vékonyabbakká, satnyábbakká válnak. így köztessel nem javasolható termesztése. Sűrűn vetve is sokat veszít értékéből. Vízigénye. Minimális vízellátás mellett sem megy tönkre, de a termesztés során a folyamatos szedéshez gyakran kell öntözni. Tápanyagigénye. Elsősorban sok nitrogént kíván. Termesztve rövid tenyészideje ellenére is szereti és meghálálja a fejtrágyát. Erősen talajzsaroló növény, ezért frissen trágyázott talajba vessük. Szaporítása. Állandó helyére vetéssel vagy palántáról is szaporítható. A közvetlen helybevetéshez sok magra van szükség és a nyári időszakban a nedvesség is hiányozhat a keléshez. A helybevetést június-július folyamán lehet végezni. A magot nem kell a talajba bedolgozni, hanem elegendő a felszínre vetni és meghengerezni. Megfelelő nedvesség mellett 3-7 nap alatt kikel. Nagyüzemben nem termesztik. Házi kertben a jól elmunkált talajt szórva bevethetjük a magjával, majd lelapogatjuk. Öntözéskor ügyelnünk kell arra, hogy a víz finom porlasztással jusson a talajra, nehogy összefolyjon, mert a magot is összehordhatja, és a kelés nem lesz egyenletes. Állandó helyére vetve 100 m2-re 1 kg vetőmag szükséges, ami szórt vetés esetén is elegendő. Ilyen mennyiségű mag összegyűjtése azonban problémát jelenthet. Házi kertben biztonságosabb palántázni. A kiültetés előtt 2-3 héttel vessük el a magot szaporítóládába vagy hideg ágyba. Négyzetméterenként 10 g magot is vethetünk. A kikelt növényeket tűzdelni is lehet, így azonban a palántanevelés 2 héttel tovább tarthat. A kiültetést követően 3 hét múlva, nyári időszakban szedhető. Ápolási munkái gyomtalanításból és rendszeres öntözésből állnak. Az első szedés, illetve vágás a 10-15 cm-es hajtásnagyságnál esedékes. Jól kezelt állomány egy tenyészidő során háromszor is vágható. Lehet az első vágás után a területet 1 cm vastagon finomra dörzsölt komposzttal is letakarni, így gazdagabb lesz a második vágás. 3 hét múlva újra vágható. Szabad földön, jól trágyázott talajon és megfelelő öntözés mellett m2-enként átlagosan 2-3 kg termés várható. Felhívjuk arra a figyelmet, hogy nedves, hűvös, mély rétegű talajon nem hoz jó termést. Száraz, meleg talajon, rendszeresen öntözve érzi jól magát. Termése lédús, tárolni nem lehet, s nagy távolságra nem ajánlatos szállítani. A szedést követő 1-2 nap múltán fel kell használni, mert befülled, és annyira megfonnyad, hogy értéktelenné válik. Üveg alatti termesztése. Márciustól folyamatosan vethető üveg alatt is. Így a portuláka már áprilistól szedhető termést ad. Hazai viszonyok között ily módon nem illeszthető be jól az üveg alatti forgóba. Legfeljebb házi kertben, fólia alatt lehet a termesztését előbbre hozni a szabadföldinél. Márciusban fólia alatt palántát nevelünk, és azt április elején kiültetjük a szabadba; utána a fólia egyéb növények hajtatására használható. Növényházban rövid tenyészideje miatt termeszthető lenne, de fényigényét télen a természetes fény nem elégíti ki, ezért növényházi hajtatása nem ajánlható. Az üveg alatti hajtatás során - feltehetően fólia alatt is - 2-2,5 kg négyzetméterenkénti terméssel lehet számolni. Ha számításba vesszük azt, hogy télen a hajtatott sóskával vagy spenóttal hasonló mennyiségű termés érhető el, akkor az döntheti el termesztését, hogy a portulákáért mit fizetnek a piacon. A szaporítóanyag beszerzése. Csak magról szaporítható, egyéves, idegenbeporzó növény, tehát szaporításra ajánlatos mindig friss kereskedelmi magot használni. Házi termesztésben ugyanis elkerülhetetlen a kereszteződés. Az étkezési változatok magja egyelőre nálunk nem kapható. Elkészítési lehetőségek A portulákát elsősorban salátának termesztik, de készülhet belőle leves is. Salátának többféleképpen készíthető el: egyszerűen a fejes salátához hasonlóan sós-ecetes-cukros páclével vagy olajon vagy zsíron megforrázva tejföllel, vagy majonézzel is. Az ecetes-sós-cukros változat olajjal ízesíthető. Készíthető belőle ízletes főzelék is. VII. Portuláka Portulaca oleracea L. (Szinonim neve: porcsin, disznóorja, főzelék porcsin, kövérfű, kövérke, poncsér, németül: Portulak Burzelkraut, Burzel, Purcil, Burgele, angolul: purslane) Gazdasági és táplálkozási jelentősége Őshazája feltehetően a Nyugat-Himalájától Dél-Oroszországon át egészen Görögországig húzódik. A Himalája lábánál, egészen 2000-3000 méteres magasságig vadon előfordul. Mások amerikai eredetűnek tartják, és innen vélik elterjedését az egész világon. Nálunk vadon is előfordul, többnyire gyomnövényként tartjuk számon. Az ókori népek, így a görögök, a rómaiak, de a kis-ázsiai népek is termesztették és fogyasztották. Még a középkorban is jelentős zöldségnövénynek számított, főleg a németeknél és a dél-európai országokban. Újabb zöldségfélék elterjedésével jelentősége folyamatosan csökkent, a múlt század elején mint zöldségnövényt teljesen elfelejtették. Napjainkban a porcsint, mint annyi más korábban nem használt vagy feledésbe merült zöldségfélét újra felfedezték, és kisebb felületen, főleg házi kertekben a termesztését elkezdték. Ebben a hollandok járnak élen, akik kisebb tételeket porcsinból exportálnak is. Nálunk étkezésre a porcsint nem használják. Mint gyomnövény ismert, a nagyobb virágú változatát dísznövényként termesztik. Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai A porcsin egyéves, lágy szárú növény a Porcsinfélék családjába (Portulacaceae) tartozik, amelyben 19 nemzetség és közel 500 faj található. Jelentős részük a portulakához hasonlóan pozsgás levelű, lágy szárú növény. A termesztett porcsin nagyobb, vastagabb levelű, mint a vadporcsin, hajtásai felállóbbak és elérik a 10-20 cm-es hosszúságot. Gyökérzete a talajfelszín közelében helyezkedik el, rövid, gyengén elágazó. Levélzete és vastag szára a száraz éghajlathoz, a gyakori vízhiányhoz szokott. Szövetrendszere úgy alakult ki, hogy a vizet nagyon gazdaságosan hasznosítja. Virágai aprók, sárgák, csésze alakúak, a levélhónaljban egyesével-hármasával ülnek, az ötös szám jellemző rájuk. Május elejétől szeptember közepéig folyamatosan virágzik, ez a fogyaszthatóságát nem befolyásolja, a levelei változatlanul frissek, ropogósak maradnak. Termése kupakkal nyíló tok, a magkezdemények a magház tengelyén helyezkednek el. A magok sötétszürkék, igen apróak, átmérőjük kevesebb, mint 1 mm, ezermagtömege 0,4-0,5 gramm, optimális feltételek mellett 3-4 nap alatt kicsíráznak, kedvezőtlen körülmények között a kelés akár két hétig is elhúzódhat. Csírázóképességüket, hűvös, száraz helyen tartva, 3-4 évig megtartják. Élelmezési és gazdasági jelentősége mind a hazai, mind a nemzetközi igényeket és termesztést figyelembe véve nagyon csekélynek mondható, noha vitaminokban és ásványi sókban igen gazdag: B1-vitamin 0,1 mg, B2-vitamin 40-60 mg, C-vitamin 30 mg, mésztartalom 130 mg, foszfortartalom 70 mg, vastartalom minimális. A levelek és a hajtások víztartalma meghaladja a 92-94%-ot, zsírtartalma 2,2-2,4% között változik. Környezeti igénye Hőigénye magas, 20 °C feletti hőmérsékleten fejlődik jól, de a szélsőséges időjárást viszonylag jól tűri. A legmelegebb nyári hónapokban gyorsabban fejlődik. Palántakorban kifejezetten érzékeny a hidegre, de később a hideget, kisebb fagyokat is elviseli, enyhébb teleken áttelel. Erős hajtásokat, vastag nagy leveleket csak erős fény hatására képes nevelni, árnyékban levelei apróbbak, hajtásai felállók lesznek, maga a növény vékonyabb, satnyább marad. Árnyékos, félárnyékos helyen ne termesszük, köztesként történő vetését a fényigénye miatt nem javasoljuk. Kifejezetten szárazságtűrő növény, nálunk a legszárazabb években is megtermeszthető. Ennek ellenére gazdaságos termesztése - azokban az országokban, ahol árunövényként termesztik - öntözött körülmények között folyik, folyamatos szedése csak ilyen formán valósítható meg. Tápanyagok közül legtöbbet nitrogénből vesz fel. Sekély, fejletlen gyökérzete ellenére is jól hasznosítja a talaj tápanyagtartalmát. A hollandok termesztését szerves trágyázott talajon javasolják. Talajban nem válogat, lényegében minden talajtípuson eredményesen megtermeszthető. Sekély termőrétegű talajok hasznosítására kiváló. Fajtaválasztéka A porcsinnak mint dísznövénynek a nemesítésével számos vetőmag-nemesítő cégnél foglalkoznak, de mint zöldségporcsint nem nagyon nemesítik, fajták nem, de termesztett változatok ismertek. Fajtákat nem tartanak számon. Zöld portuláka. Nagy, fejlett, húsos, halványzöld levelei vannak, a hajtása és a levélnyele piros. Jelenleg a legnagyobb felületen termesztett típus, levelei az oleracea fajhoz tartozó egyedekhez hasonlóan helyezkednek el. Levelei halványzöldek, hajtása és levélnyele piros. Egyik legelterjedtebb és legkedveltebb fajta. Ma ezt termesztik a legnagyobb területen. Aranysárga portuláka, amelyet lényegesen kisebb felületen termesztenek, nem az P. oleracea, hanem a P. sativa fajhoz tartozó változatok, egyedül a levél színében különböznek. Van keskenyebb és szélesebb levelű változata. Gyors növekedésű, kismértékben télálló, viszonylag jól hajtatható. Termesztése Tekintettel arra, hogy nálunk nem termesztik a porcsint étkezési célra, kialakult termesztési módszerről vagy vetésforgóról nem beszélhetünk. Külföldi tapasztalatok alapján valószínűsíthető, hogy inkább másodnövényként jöhetne számításba a korán lekerülő zöldségfélék után, így például a zöldborsó, hagyma, fejes saláta, retek, esetleg korai burgonya, rövid tenyészidejű gyökérzöldségfélék és káposztafélék után, amelyek tavasz végéig, nyár elejéig leteremnek. Szaporítása Szaporítása állandó helyére vetéssel vagy palántázással történik. Nálunk a júniusi és a júliusi vetés tűnik a legjobbnak, ekkor már annyira felmelegedett a talaj és olyan erős a napsütés, hogy a kelés és a fejlődés zavartalan, gyors és lendületes. Lehetséges szórva vetni, de jobb a soros vetés. A magokat nagyon sekélyen kell elvetni, de az is lehetséges, hogy a talaj felületére szórjuk, és a vetést követően tömörítjük, majd beöntözzük a talajt. A közvetlen helybevetéshez sok magra van szükség és a nyári időszakban a nedvesség is hiányzik a jó keléshez, a biztos csírázáshoz. Ezért alkalmazzák a palántázást is, amely lényegesen biztosabb szaporítási mód. A palántaneveléshez a magot fólia alá vagy üvegházba, szaporítóládába vetjük olyan sűrűségre, hogy a kelés után 600-700 növénynél több négyzetméterenként ne legyen. A palántanevelési idő nagyon rövid, mindössze 3-4 hét. 1 gramm magból optimális esetben legfeljebb 800-1000 növény fejlődik, tekintettel arra, hogy a mag csírázása mindig gyenge. Szaporítóládába történő vetésnél se feledkezzünk meg arról, hogy a magtakaró föld egészen vékony legyen, mert vastag takarás esetén a mag nem fog kicsírázni. A magágy öntözésekor ügyeljünk arra, hogy erős vízsugarat ne használjunk, mert azzal az apró magvakat kiveretjük a talajból. Ápolási munkák elsősorban a gyomlálásból és a kapálásból állnak, különösen addig, amíg a növények meg nem erősödnek, később már maguk is képesek a kelő gyomokat elnyomni. Nagy szárazság esetén az öntözéssel jelentős mértékben növelhetjük a terméshozamot, egy-egy alkalommal 10-15 mm-nél nagyobb vízadagot ne használjunk, mert sekély gyökérzete a nagyobb vízmennyiséget, a mélyebben átnedvesített talajt nem tudja előnyösen kihasználni. Kevés nitrogén fejtrágyával a hajtásképződést serkenthetjük, meszes talajon 5 gramm/m2 hatóanyagnak megfelelő mennyiségű ammonsalétrom (34%), savanyú kémhatású talajon mészammonsalétrom (27%) műtrágyát használjunk. A fejtrágyázást minden esetben alapos öntözés kövesse. Házi kertben biztonságosabb palántázni. A kiültetés előtt 2-3 héttel vessük el a magot szaporítóládába vagy hideg ágyba. Négyzetméterenként 4-5 g magot is vethetünk. A kikelt növényeket tűzdelni is lehet, így azonban a palántanevelés 2 héttel tovább tarthat. A kiültetést követően 3 hét múlva, nyári időszakban szedhető. Szedése Az első szedés, illetve vágás akkor esedékes, ha a hajtások a 10-15 cm-es hosszúságot elérték. Rendszeresen öntözött és fejtrágyázott állomány a tenyészidő során háromszor is vágható. A szedések 2-3 hetenként követik egymást. Gondos ápolás mellett elérhető a 2-3 kg/m2-es termés. Termése lédús, víztartalma meghaladja a 90%-ot, ezért hoszszabb ideig még hűtőszekrényben sem ajánlatos tartani, mert megromlik, befülled, megfonnyad. A szedést követő 1-2 nap után célszerű felhasználni. Hajtatása A hollandok üveg alatt is termesztik. Nálunk, amíg komolyabb kereslet nincs a porcsin iránt, nem érdemes hajtatásával foglalkozni. Jövedelmezőségére vonatkozóan számítások még nem készültek, de az máris látható, hogy csak valamelyik melegigényes faj (pl. paprika, paradicsom, uborka) elő növényeként lehetséges. Nagy fény- és meleg igénye miatt inkább a tavaszi hajtatása tűnik gazdaságosabbnak. VIII. Kövér porcsin, disznó porcsin, disznó orra Portulaca oleracea L. Gyomtársulásokban közönséges növény, nyáron mindenütt megtalálható. A levél magában, vagy más salátalevéllel ízletes főzeléket, vagy salátát ad. Ezenkívül nyáklevesek fűszerezésére szokták használni. Epebetegségekre, húgyúti bajokra és vérhasban szenvedőknek ajánlották. IX. Téli porcsin Claytonia perfoliata (syn. Montia perfoliata) Angolul: Miner's lettuce, Winter Purslane, Spring Beauty, Indian lettuce Észak-Amerikában őshonos. Nevét a kaliforniai aranyláz idején kapta, mert a bányászok salátaként fogyasztották a skorbut ellen. Európába a 18. század közepén vezették be.

3 megjegyzés:

  1. Drága Ann!
    A porcsinnal teli a hócipőm, kövéren és soványan. Nálam mindig kövér, de ha engedem, akkor ő lesz az úr a kertben. Tudom, hogy amiről te írsz, nem egészen ugyanaz, de kapsz holnap fotókat róla. Nem kell vetni a szél által is képes szaporodni... Praktikus kezelési mód ha fejjel fölfelé hagyjuk pár hétig, amennyiben túl nagy a telek arra, hogy összeszedjük. Kényelmesen kibírja, ha a gyökerét elvágjuk. Még a lombtrágya közt is élve marad.

    Ettől függetlenül a cikkedet szívesen olvastam.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Gizella!
    Érdekesnek találtam ezt a cikket,egyébként nálunk is nagyon elszaporodott és sok gondot okoz az irtása,trágyával került hozzánk pár éve,előtte azt se tudtam,hogy van ilyen növény is.Köszönöm hozzászólásodat.

    VálaszTörlés

Köszönöm hozzászólásodat.